Először is szeretnék elnézést kérni, amiért több, mint egy hete nem posztoltam semmit, de nem tétlenkedtem azalatt sem. Végleg befejeztem a legelső történetemet - kiegészítve, kijavítva -, filmeket néztem a közeljövőben érkezendő ajánlókhoz, olvastam és dolgoztam is.
Talán még Weheartit-os képek között találtam fiktív karakteres képekre, ahol volt egy olyan sor is, hogy 'Daemon'. Nem kellett sokat kutatnom, könnyen megtaláltam Jennifer Armentrout Obszidián című kötetét.
Vörös pöttyös könyvek nálam előnyt élveznek, mert eddig még egyben sem csalódtam, így kerestem is egy oldalt, ahol pdf-ben le tudom tölteni [akkor még gyakszim volt, így se könyvesbolt, se könyvtár].
Rövid leírás:
Amikor - éppen az utolsó középiskolai éven előtt - Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeted unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem a magas, szexi, különös zöld szemű szomszédaimat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt - akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mint az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja.
Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam.
Olvastam kritikákat, olvasók véleményeit, néztem értékeléseket, végül arra jutottam, hogy ez egy nekem való könyv, és bele is kezdtem az első szabad pillanatomban.
~ SPOILER ~
Első tíz fejezet után [93 oldal pdf-ben]
Az alapsztori miszerint Katy és anyja Ny-Virginiába költöznek, mert Katy anyja újrakezdést akar. Katy apja rákban meghalt 3 évvel ezelőtt... akkor még Floridában éltek. Az eleje nekem egy kicsit elcsépelt volt, hisz egyik szülő él már csak, költözés az isten háta mögé és oh... legszexibb srác nem más, mint az, aki a szomszédban lakik. Viszont ez a srác nem az az álomsrác, akit elképzelsz fejben. Daemon öntelt, nagyképű és nem bírja az embereket. Katy rendes, csendes, szófogadó és kissé visszahúzódó lány, akivel soha semmi baj nincs, amit igazol az, hogy anyja simán magára hagyja, engedi, hogy egyedül kocsikázzon bármerre. Daemonnak van egy ikertestvére Dee, és ahogy az lenni szokott nem csak Daemon maga az álomsrác, húga pedig az álomlány. Daemonnal és Dee-vel kapcsolatban is történnek kissé bizarr dolgok már az elején, mint például Daemon érthetetlen megjegyzései, vagy Katy 'hallucinációi', miszerint el-eltűnik/homályosodik egy-egy testrészük a testvéreknek. Hogy a történet eleje megfogjon, és meg is tartson nincs egy pillanat se, ami ne lenne izgalmas! És itt nem csak egy fanatasy könyvhöz illő dolgokról beszélek, itt a próbálom érthetően mondatba foglalni, hogy Daemon és Katy között mi is van [vagy mi nincs?], Matthew felbukkanása, és a 9-10 fejezet, amiben megtámadják Katy-t és Daemon *ott terem*, majd megmenti a lányt.
Összességében eddig tetszik a könyv, nincs benne unalmas rész, valahogy az is bejön, hogy Daemon totál bunkó, és szinte taszít el magától mindenkit, kivéve húgát... és Katy. Nos kettőjük 'kapcsolata' 10 fejezet után nem haladt szinte semmit, de amolyan olvasói megfigyeléssel azt vélem felfedezni, hogy lesz még itt valami ^^
Úgy terveztem, hogy 100 oldalaként, vagy meghatározott fejezetenként leírom az élményeimet, de észre se vettem és két nap alatt elolvastam az első és a második részt. [A harmadik rész még nem jelent meg magyarul (2014.09.26.), így letöltöttem angolul, de jelenleg egy trilógia harmadik kötetét olvasom.]
~ SPOILER VÉGE ~
Nos, mint fantasyhoz híven Daemon és Dee nem szimpla emberek. És, mint mindenki másnak, ahogy az lenni szokott, vannak titkaik. Katy szinte önkéntelenül keveredik bele a Black és Thompson ikrek titkainak hálójába. Végül olyan dolgokra is fény derül, amiről még a Luxenek közt is csak az öregek tudnak. Katy és Daemon kapcsolata, mint egy kellemes nyári délután; a nap ragyogóan süt, de néha-néha bárányfelhők takarják el a sugarait.
Már nem is tudom, hogy hol kezdődik az Ónix [második rész] és hol fejeződik be az Obszidián, de egy biztos! Ez egy olyan könyv/sorozat, hogy még hajnalban is ezt falod, amikor másnap - izé, vagyis már aznap - hétkor kelsz, és munkába mész.
Igen, tapasztalatból mondom.
Értékelés:
Egyedi, misztikus, fantasy, ami nem csak megfog, de meg is tart. Szépen, rendesen kidolgozott karakterek, rejtélyes, figyelem fenntartó kusza szálak. Mit mondhatnék még...? Fogd, vidd/vedd/kölcsönözd ki és hagyd, hogy magával ragadjon.
10/10
Miss D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése