71. Kritika - Az elátkozott család

Az elátkozott család

Kinézet

Fejléc:

Egyszerű, mégis szép. A legjobban talán azt tetszik, hogy nem túlzsúfolt, és nem estél abba a hibába, mint manapság sok bloggerina, hogy minél több képet próbál az amúgy is zűrzavaros fejlécre helyezni. Tényleg, szinte semmibe nem tudok belekötni. Szép textúrát választottál hozzá, a színek passzolnak egymáshoz, és az elmosás is szépre sikeredett – bár a farkas orra első ránézésre olyan, mintha le lenne nyisszantva. Nem találtam információ boxot, így feltételezem te csináltad! Szép munka, ha tehetném, tényleg csak agyba-főbe dicsérném. Sajnálom, de csak ennyit tudok róla mondani jelenleg.

Design:

Nagyon nagy bajba vagyok, mert ebbe sem tudok belekötni. Teljesen az én ízlésemre lett formálva, hiszen mint az előző kritikámban elmondtam, szeretem az egyszerűséget. A háttér színe teljesen passzol a fejlécedhez, ahogy az egész modulsáv, meg ahova a szöveget írod – igen, nem tudom mi  a hivatalos neve, ne tessék megkövezni.
Viszont. Az útbaigazítás ötletesen lett megoldva, hiszen a történeted nyelvén íródott, bár néha ez lehet nem a legjobb. Én például az összesre rá kellett, hogy kattintsak, mert nem tudtam, merre találhatom a fejezeteket, merre az egyéb dolgokat. Ezalatt nem azt értem, hogy változtatást javaslok, mert nem így van, csak ha már a modulok címe így van, a linket kreálhattad volna úgy, hogy az Átkok szóra húzódva ott bal oldalt legalul lássuk, a fejezetek mappához tartozik.
Tetszik, hogy szavazásokat raksz ki, ezzel magad is segíted, és én is szeretek szavazni, szóval ha túljutottam az eddigi részeken, én is megteszem.
Az egyetlen, ami eléggé rontja az összképet az a chat modul. A fekete elüt a többi színtől, hiába sötét az alap háttér, valahogy nem fér meg a kettő. Kicsit világosabbra vehetnéd, bár egy sötétebb bézs szín is nagyon jól nézne ki (szerintem)

Történet


Mielőtt belekezdek, leírnám, hogy szebb és rendezettebb lenne, ha sorkizártban írnál, és ekkora hézagok – ne üsd le olyan sokszor a szóközt – sem kellenek a bekezdések előtt.
Tetszik, hogy E/3-ban írod, az ilyeneket élvezet olvasni – legalábbis akkor, ha a bloggerina tud így írni. Most lehet leharapod a fejem, de önszántamból nem hinném, hogy neki kezdenék, de ez csakis azért van így, mert nem igazán rajongok az ilyesfajta blogokhoz. Ennek ellenére természetesen összefutottam már párral, és a megfogalmazásaid azonosulnak az évek nyelvéhez, valamint szép, kerek és összefüggő mondatokat alkotsz. Pontos leírásokat adsz, amit nagyon, de nagyon szeretek, így teljesen magam elé tudom varázsolni a dolgokat. Nem esel túlzásba, nem aggatsz felesleges jelzőket az emberekre és a tájakra, s a designedhez hasonlóan a fogalmazásod is egyszerű mégis mesés. Gazdag szókinccsel rendelkezel, ami hatalmas előny – rengeteg írópalánta irigyelheti, azt, amit írsz.
Kicsit kitérnék a prológusodra, hiszen szeretném megemlíteni: a blogokon olvasott prológusok között meg merem kockáztatni a kijelentést, hogy eddig ez volt a legjobb. Figyelemfelkeltő, nem untató és a mennyisége is tökéletes. Az ember szinte késztetést érez, hogy azonnal hozzálásson a következő fejezethez. Okos megoldás, pontosan így kell ezt csinálni (kacsint)
És ha már a mennyiségeknél tartunk, leírom, hogy a fejezetek hossza megfelelő, bár magam sem tudom, kinek mi az ideális. Én például rengeteget írok, és sokan azt mondják, hogy kevesebbet kéne, mert a hosszú szöveg elriasztja az embereket – ha viszont keveset, akkor meg azért nem kezdenek bele, mert hamar végig érnek. Szóval nem nagyon tudom megmondani, kinek mi a jó, a lényeg az, hogy nekem megfelelőek voltak, és gondolom még sok más embernek is, hiszen nem kis rajongótáborod akad.
A történet cselekménye izgalmas – bár hogy őszinte legyek, voltak részek, ahol nagyon untam magam. Az alap, amire építesz egyedinek mondható, legalábbis én nem nagyon találkoztam még ilyennel. Figyelj arra, hogy néha a kevesebb több. Nem kell túl magyarázni a dolgokat, mert az olvasó hamar kedvét veszítheti, ha az olvasás közben erősen kell koncentrálnia, nehogy elvessze a fonalat. Tehát hiába alkotsz szép mondatokat, ahogy feljebb említettem, néha elég egy pillanatra elbambulnom, és kezdhetem előről, mert egyszerűen nem értem, mit olvastam. Ez talán a korhű ábrázolás miatt van, én ezért is nem szeretek ilyeneket olvasni. Természetesen meg lehet oldani, hogy ez is gördülékenyen haladjon, csak el kell sajátítani egy picit, hogy keveredjék a kor és a mostani nyelvezet.
Emellett még az elején tartasz, így nem tudom megmondani, mit tartogatsz még a tarsolyodban, de általában aki fantasy-t szeret olvasni, az várja az akció dús jeleneteket. Remélem, ez itt sem marad el, legalábbis egy rész erejéig én csillogó szemekkel olvasnám.
Jaj, és majdnem kihagytam. Szintén a korhű ábrázolásnak tudtam be, de a karakterek nagyon távol álltak tőlem. Egyik szereplővel sem tudtam azonosulni, hiába kerestem egy közös pontot.
A jelen és múlt idővel ahogy látom neked is meggyűlt a bajod, észrevettem, hogy egy fejezeten belül többször váltasz időt egy rövid idő erejéig.
Vesszőhibákból találtam párat, ahogy elütésekből is, de én ezek felett elsiklom, hiszen bárki hibázhat.

Sajnálom, hogy rövidre sikeredett, de a designed fantasztikus lett, így arról nem tudtam sokat mondani, ahogy az írásodról sem, mert nem tudok elszakadni attól a felemtől amelyik nem igazán szereti az ilyen történeteket – még egyszer sajnálom.
De ennek ellenére tényleg nagyon ügyes vagy, egy író tollával írsz, és a történeted is egyedi J
Ölel: Clarissa