Sziasztok! Valamikor nyáron volt egy fejlécversenyünk, aminek a nyerteseit bár kihirdettük, a jutalmukat még nem adtuk át, de ami késik, az nem múlik, ezért most erre is sort kerítettünk. Lassan érkezni fog a többi nyertes díja is, próbáljuk magunkat utol érni, amiben nagy segítségünkre van az újonnan felvett két szerkesztőnk, akik nagyon szorgosak. De térjek akkor rá a blogra, amiről először a kritikát fogom megírni, utána pedig, hogy miért ajánlanám a blogot.
 |
| A blog megtekintéséért katt! |
Kritika
Kinézet:
A design nagyon tetszik, egyszerű és mégis nagyon szép, és összhangban van. Mondjuk a te esetedben ez nem is meglepő, hiszen a fejléceid is mindig gyönyörűek, amikkel eddig a versenyeinkre jelentkeztél. Sok mindent nem is tudok róla mondani, a szépet nem lehet sokat ragozni, és igazából értelme sincs nagyon.
5/5
Történet + helyesírás
Mostanában ezt a kettő egyben szoktam írni, mivel nem akarom ismételni önmagam. Nincs sok fejezeted még fent, ezért minden részről fogok beszélni.
Prológus:
Először is egy hibát emelnék ki: "Én alig bírom magamon ezt a maszkot, míg ők elő szeretettel kenni fel magukra." Az előszeretett szót egybe kell írni, illetve azt írtad, hogy ők, míg a mondat végén már csak egyes számot használsz "kenni", ami nem is helyes, mert egy n lenne, és a helyes forma a mondatodban a kenik kellene legyen. Mondjuk ez lehet, hogy csak elírás, figyelmetlenség, de azért gondoltam megemlítem. Még az elejéből kiemelnék egy dolgot: "A fém darabhoz érve, ledobtam magamról a felső porcikámat fedő falatnyi pulcsit". Ebben az esetben a pulcsi szó nem hangzik túl jól, mivel az eddigi szóhasználataidból ez kilóg, a pulóver sokkal inkább illene ide. Pár sorral lejjebb, szóismétlést használtál: "Össze-vissza tekeregtem a rúdon, amikor egy óvatlan mozdulattal máris fejjel lefelé lógtam a rúdon," A második rudat el is hagyhatod, azzal is értelmes lesz. A prológus végén még egy kis hibát felfedeztem: "Zihálva keltem fel az ágyamból és felkapva a vizet az éjjeli szekrényemről és egy huzamra megittam." A második és felesleges, esetleg a majd szóval helyettesíthetnéd.
Összességében a prológus nagyon tetszett, ahogy egy olyan álmot írtál le, ami hatással volt a főszereplődre, és gondolom ez nem volt véletlen, kíváncsian várom hogyan is fog ez kapcsolódni az egészhez.
Első rész:
Itt sokáig semmi hibát sem találtam, attól eltekintve, hogy néha elhagyod a vesszőket, de arról később írok, viszont ezt a párbeszéd részt emelném ki: " - Tudja a barátom igazán részes ebben az anyagban, így nem szorulok hiányában". Ez a részes szó számomra elég csak érdekesnek tűnik ebben az esetben, szerintem a jártas jobban ide illene, és ez hiányában is számomra ugyan ilyen, valahogy nem érzem, hogy idepasszolna, én valahogy így gondoltam ezt a mondatot: Tudja a barátom igazán jártas ebben az anyagban, így nincs szükségem semmilyen korrepetálásra/ így nem vagyok rászorulva az ön segítségére/ így nem vagyok tudás hiányában. Persze ezek csak tippek, nem beleszólni akarok, hogyan írd meg, csak pár tanácsot akartam adni. A rész végéhez érve egyre jobban érdekel a folytatás, ami nagyon jó jel, mert azt jelenti, hogy felkelted vele az olvasók figyelmét. Én személy szerintem nagyon szeretem, mikor egy történet bevezetéssel indul, és nem egyből vág bele az eseményekbe.
Második rész:
Itt megint kiírnám a hibákat, az első amit találtam, az egy szóismétlés volt: "A nap már lemenőben volt, így az idő is kezdett lehűlni, szerencsémre a kabátom nálam volt." Az egyik voltot kiiktathatod, ha egy másik igével helyettesíted be, például: szerencsére elhoztam a kabátomat/nálam maradt a kabátom, esetleg ehhez hasonlókra tudnád lecserélni. Még pár elírást találtam benne, de azok gondolom csak elgépelések voltak, így ki sem írtam őket, mivel ha átolvasod a részt, valószínűleg neked is feltűnik majd.
Összességében a történet nagyon magával ragadó és érdekes. Nagy logikai hibákat sem véltem benne felfedezni, a fogalmazásmódod nagyon jó, a hibáidat pedig egy átolvasás után te is észre fogod venni, mert legtöbbször ha megírás után többször is átolvasod bizonyos dolgok fel sem tünnek, csak ha később megint előveszed az egészet.
10/9.5
Összesen:15/14,5
Remélem semmivel sem bántottalak meg a kritika során, az elírások többségét azért is írtam ki, hogy könnyebben tud kijavítani.
Ajánló
Általában hiába kérnek ajánlót, az arra nem érdemes blogot nem szoktam reklámozni, még akkor sem, ha az pont nyeremény, így a későbbiekben ajánlót biztos nem fogunk felajánlani, ha még versenyre kerülne sor. Viszont ez a blog nagyon is megérdemli, hogy ajánlják másoknak is, hiszem nagyon jól felépített és izgalmaznak ígérkező történet. A blog címe: Tell me something - What I don't know, a szerző pedig Cheryl A. Shine.
A cselekmények lassan bontakoznak ki, nem kezd egyből a lényeggel, hanem felépíti a környezet előbb, amitől az egész magával ragadó lesz, és ami arra készteti az olvasót, hogy tűkön ülve várja a folytatást. Ahogy haladnak előre a részek, úgy ismerjük meg egyre jobban Ameliat, aki jelenleg még ő sem tudja mi is történik vele, egy érzés keríti hatalmába, ami felforgatja az eddigi nyugodt életét. Igaz csak két rész van még fent illetve a prológus, de a folytatás nagyon ígéretes, és már ennyiből is látszik, hogy nem egy gyors lefolyású cselekménysorozattal fogunk találkozni, illetve nem is az átlag sablon témával. Mostanában szerencsének érzem magam, mert ez a második olyan blog, ami tetszett is, mikor a kritikát írtam róla vagy ez esetben az ajánlót. A fogalmazás módozata nagyon szép, minden részletezve van, de olyan szinten, hogy azt senki se érezze soknak. A részek megfelelő hosszúságúak, szerkezetileg és tartalmilag is szépen formált.
Ajánlom ezt a blogot mindazok számára, akik nem egy átlagos, sablonos történetet szeretnének olvasni, és akik értéknek tudják tekinteni, ha a cselekmények lassan bontakoznak ki, mint egy könyvben.
Ha szembetalálkozol a bloggal, olvass bele, nem fogod megbánni!
xoxo,
Hallie Sanford
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése