2014. november 21., péntek

68. Kritika: Fény a sötétben


Fény a sötétben


Kinézet:

Fejléc:
Az első gondolat, ami megfogalmazódott bennem az volt, hogy tetszik, viszont mivel ez egy kritika, szeretnék bővebben kitérni az apróságokra is.
A fejlécen szereplő karakterek szépen ki lettek vágva – bár a háttérben szereplő fiúnál akadnak némi pontatlanságok, ha az ember jobban szemügyre veszi. Az elhelyezés is nagyon jól sikerült, ezalatt pedig azt értem, hogy jól tetted, mikor úgy döntöttél, kicsit balra helyezed őket.
Látom, a háttérben vannak nagyon halvány képek, amikből sokat nem nagyon tudtam kivenni.  Látok pár szemet, és arcot, de épp csak a vonalaikat. Tudom, mit szerettél volna ezzel elérni, vagy legalábbis sejtem, de vannak benne dolgok, amik nem kellenének – szerintem.
A cím egyszerű betűtípussal van írva, amivel persze semmi probléma, viszont annyi kivetnivalóm lenne, hogy az ’a sötétben’ szöveg kicsit világos rózsaszín, amit ha egybevetek a designnel, nem igazán passzol.
Röviden annyi, hogy első ránézésre hibátlan, csak a cím betűszínével – meg egy kicsit a típusával – van bajon, viszont ha kicsit tovább nézi az ember, láthat benne pontatlanságokat is.
A design:
A design alapjáraton véve egy egyszerű sablon alapján készült, és szerintem ez pont így tökéletes. A maga módján letisztult, a falas háttér passzol – mind színben mind hangulatban – a fejléchez. Az egyetlen kivetnivalóm az élénkrózsaszín betűk. Lehet, ez csak személyes dolog, amiért nem nagyon csípem a rózsaszínt, de a fejezetek címéhez halványabb színt is választhattál volna, és ugyanez vonatkozik a chat ablakban található írások színére is.
(Sajnálom, hogy nem írtam ehhez olyan sokat, de a látásra épülő kritikáimon még sajnos dolgoznom kell.)
Összességében: A színek nem igazán passzolnak egymáshoz, amin én a helyedben változtatnék, valamint a fejlécen kicsit finomítanák.

A történet:

Mivel nincs fent még sok fejezet, úgy döntöttem minden részre kitérek, hiszen egy hosszú kritika tapasztalataim szerint még senkinek sem volt ellenéreJ

Prológus:
Mielőtt belekezdenék a történeted elemzésébe: A kis kép melletti szöveget szerintem nyugodtan írhatnád dőlt betűkkel. Hangulatosabb lenne, hisz gondolom a tőmondatokkal és a pontokkal az volt a célod. Emellett örülök, hogy sorkizártban írod a fejezeteket.
Ebből a kis szösszenetből nem sok mindent tudtunk meg. Hú, hirtelen nem is tudok mit írni róla, hiszen a történet még nem indult be, így azt logikai illetve tartalmi szempontból kritikáznom felesleges. Legfeljebb később még kitérek rá.
A hosszával hogy őszinte legyek nem vagyok megelégedve. Igaz, hogy a prológus nem arról híres, hogy hosszú legyen, mint egy fejezet, de ennél eseménydúsabbra is sikeredhetett volna.
Természetesen figyelemfelkeltő, hiszen aki elolvassa, abban azonnal felmerülhetnek a kérdések, amik a történet folytatására késztetik. No, ez akkor igazán jó, ha biztos vagy benne, hogy a későbbiekben nem fogsz csalódást okozni, hiszen én magam is találkoztam már olyannal, hogy a prológus olyannyira figyelemfelkeltő volt, hogy a matekházi félre tételével azonnal nekiálltam – sajnálatos módon az első fejezet után feladtam, de remélhetőleg a tied nem lesz ilyen, és egy pozitív kritikát sikerül írnom.
Ebből a titokzatosságból kifolyólag annyit tudtam levonni, hogy a lány elfojtott dühvel küzd – amiről többet is írhattál volna, hisz az érzelmek leírása számomra nagyon fontos.
Szeretem az E/3-ban íródott műveket, főleg a kicsit szomorkásabb, sötétebb hangulatúakat. Kivetnivalót a fogalmazásodban nem találtam – bár néha akadtak kicsit furcsán megfogalmazott mondatok is – az egyetlen, ami itt is zavart, az a bizonytalanság. Ez lehet, a miatt van, hogy egyik pillanatban még a rózsaszín hajú lány helyzetét s belső érzéseit közvetíted, másodszorra pedig a figyelő emberekét, amit nem igazán értettem miért is volt. Akarom mondani, lehet, hogy fontos szerepük lesz a későbbiekben, azonban most, hogy nem igazán fejtetted ki, így csak perverz leskelődőknek gondolhattam őket. Sokan beleesnek abba a hibába – ez alól én sem vagyok kivétel – hogy a fejükben már minden patentül meg van rendezve, hogy mi lesz a történet végkimenetele, viszont ezt fejezetekbe sűríteni, méghozzá úgy, hogy ne árulj el túl sokat, vagy esetleg túl keveset, nehéz.
A helyesírás többnyire rendben van, leginkább csak elütésekkel találkoztam, de azért a helyedben kétszer átnézném, a word mit húzott alá pirossal, mielőtt posztolok.
A vesszőkkel viszont néhol igazán meggyűlt a bajod, mert volt, hogy oda tettél, ahova nem kellett volna, s volt, hogy oda nem, ahová kellett volna – bocsánat a szóismétlésért, de hiába töröm az agyam, nem tudom kifejezni máshogy.

Első fejezet:

Nem akarlak elkeseríteni, de ez egy elég összecsapott fejezet lett. Kezdeném azzal, hogy hosszra nagyon kevés, én egy prológust tudnék elképzelni ennyi karakterrel.
Meglepett a szempontváltás, és kicsit el is szomorodtam. Az után, hogy a prológusod E/3-ban írtad, azt gondoltam, hogy a többiben is megtartod ezt a szemszögöt. Én kitartottam volna az adott szemszög mellett, így valahogy furcsa az egész.
Az eleje jól indult, vártam a részletes helyzetleírásokat – ami elmaradt – és a szereplő belső gondolatait. Bizonyára én vagyok ilyen ’írjtöbbet’ mániás, de egyszerűen elvarázsol, ha szépen ki van fejtve minden, és szép kerek mondatokkal ellátott szöveget olvashatok. Azonban megesik, hogy valaki a ló másik oldalára kerül.
Bocsánat, most valószínűleg megbántalak, de kritikát kértél így le kell írnom: én nagyon untam. Igaz, hogy folyton mondogatom, hogy kellenek a részletek, viszont van, hogy nem, és itt például nem kellett volna. Fontosnak fontos volt, hogy elmondd ezeket, mert a nélkül bizonyára nem tudhattuk volna meg, miért került a szobába, s hogy vívta ki magának ezt, de valami mégsem tetszett benne – magam sem tudom mi.
Hogy őszinte legyek, egy kicsit klisé, így az elején, legalábbis majdnem minden második blogban a főszereplőnek átlag feletti képességei vannak, de ő mégis szerény és kedves marad. Igaz, hogy a könyv arra való, hogy kikapcsolódjunk, elfelejtsük a problémáinkat – ezáltal nem kell valósághűen leírni mindent. Azonban itt is vigyázni kell, hiszen valljuk be, aki ennyire tehetséges, azért nem utasít vissza holmi rangokat – amit nem nagyon értettem.
Nekem bonyolult volt – igaz, ebben én is hibás vagyok, hiszen sorokat ugrottam át -, de gondolom, ha úgy olvasnám, sem lenne túl tiszta a kép.
Mivel úgy írok kritikát, hogy olvasom közben, csak most vettem észre, hogy kihagytam egy bekezdés elolvasását, szóval gyors hozzárakom a kritikához.
Nos, ezzel pedig végképp minden összekuszálódott. Nem értem, de tényleg. Ez most egy küzdősport, amit a lány űz, vagy valami utca bunyó? Ha az első, miért körözik?  Rendben, félre rakom a kérdéseim.
Nagyon hirtelen történik minden. Egyik percben még a szobában vagyunk, a másikban pedig a lány előéletének felét megtudjuk.
Nem vagyok benne biztos, de szerintem ez egy fanfiction – kérlek, javíts ki ha tévedek. Mindenesetre én nem igazán vagyok animés, így nem konyítok a dologhoz – kívülálló szemével olvasom a blogod.
Helyesírási hibák itt is vannak, jóval több, és jóval feltűnőbb a mennyisége, mint az előzőben. Bekezdésekre tagolhatnád a dolgokat, hogy ne folyjék egybe, így a kinézete is szebb lesz, és könnyebben tájékozhat az olvasó is. Emellett nem ártana felkérni egy bétát, aki lecsekkolja a részeidet publikálás előtt.
Jaj, és majdnem elfelejttettem: a múlt és jelen idő használatával nem egészen vagy tisztában, legalábbis a történet folyamán legalább négyszer múltból jelenbe, majd visszaugrottál.

Második fejezet:
 
Muszáj leírnom, hogy kétségeim vannak az írásképeddel kapcsolatban. Van, hogy nagyon szépen, és választékosan fogalmazol, kerek, összefüggő mondatokat alkotsz, de aztán úgy tűnik, mintha elmenne tőle a kedves, és pár bekezdés erejéig csak muszájból írnál, majd utána ismét kedvet kapsz, és egy író tollával hányod a szavakat. Nem tudom, ez miért van, lehet, csak megunod, hogy választékosan fogalmazz – ami alap dolog, ha igényes munkát akarsz - , de ha úgy érzed, csak muszájból írsz, nincs értelme az egésznek, és meglehet, jobb lenne egy kis pihenőt tartani, míg felfrissült erővel neki nem tudsz állni.
A fejezet elején, egy folyosón-lépcsőn halad végig a lány, csak hogy pontosítsak: egy kísérteties folyosón. Na, nem tudom, de azért az elég fura, hogy van mittudomén mennyi lakó a házban, és abból csak egy jár azon az úton. Természetesen magam sem szívesen bandukolnék végig egy lépcsősoron, ahol tudom, hogy kivégzések történtek, de valószínűleg nem csak a fiatal lány lakik a házban, így az érettebb gondolkodásúak csak nem tesznek kerülőket, csak mert félnek. Megértem, hogy tökös csajként akarod beállítani, de ez az egész valahogy furcsán hat.
És még egy dolog, amit nem értek: Miért fél mindenki a lánytól? Mivel még mindig nem vagyok képbe, hogy küzdő sportol vagy nagy gengszter, így tök értelmetlen az egész. Ráadásul visszatérve az előző fejezethez, nem igaz, hogy senki nem tudja megtalálni, ha plakátokkal van teli az egész város.
Mindegy is, lépjünk tovább…
A konyhában egy új szereplő kerül a láthatárra, aki különös módon nem riad meg a lánytól. Mivel az elején nagyon keménynek, és félelmetesnek állítottad be, itt leírhattad volna, hogy a fiú miért nem ijed meg tőle, vagy hogy hogyan is lettek barátok.
A kettejük között történő párbeszéd összecsapottnak hatott, és semmi extra, vagy nélkülözhetetlen nem volt benne. Húzogattam a szemöldököm, mikor olvastam, mert nagyon furcsa, legalábbis én biztosan ennyire hülye vagyok, hogy nem értem, de mégis miért kell a lánynak odamenni ahhoz a teremhez, ha egyszer megmondták, hogy ne? Persze vannak a lázadó lelkű fiatalok, mint minden könyvbe, de basszus, ha már csinálnak nekem palacsintát, csak hogy maradjak a seggemen, akkor leülök és kérek még egy adagot, nem megyek vért ontani.
Helyesírási hibák itt is voltak, ahogy előzőleg is, és csak annyit tudok mondani: vagy ellenőrizd, többször amit írsz, mielőtt posztolod, vagy keress fel egy bétát.

Többet nem nagyon szeretnék mondani, hiszen az időm is kezd fogyni, és azt hiszem, mindent leírtam, ami lényeges lenne. Sajnálom, ha megbántottalak, de ne feledd, te kérted a kritikát, ami nem minden esetben pozitív!
További jó munkát a későbbiekben,
Szurkol: Clarissa

Segítség - Chatbox betétele blogba

Ahoy!
Ismét jelentkezem, és a bejegyzésben Jetta P.-nek segítek, miszerint hogyan is kell Chatbox-ot betenni a blogunkba. Sajnos képekkel nem tudom illusztrálni a folyamatot, mert a Blogger vicces kedvében van, és nem enged képeket feltölteni. Próbáltam minél érhetőbben, s egyszerűbben elmagyarázni, remélem hasznotokra volt! Ha viszont még így sem értitek, akkor dobjatok meg minket egy e-mail-el, és valamelyikünk további bevezetésben részesít benneteket.

1. lépés
- Először is mennyünk arra az oldalra, ahol Chatboxot lehet létrehozni (Cbox)
2. lépés
- Kattintsunk a fent található 'sign up'-ra. Ott töltsünk ki mindent megfelelően és pontosan. Az első az az a név, amivel majd a későbbiekben betudunk lépni. Nem lehet megadni ékezetet.
3. lépés
- Miután kitöltöttük az összes mezőt kattintsunk alul az 'I have read..' előtt elhelyezkedő kis négyzetre, hogy ki legyen pipálva. Utána pedig a 'Create my Cbox!'-ra.
4. lépés
- Ha minden adatunkat elfogadja az oldalt, akkor már létre is hoztuk a 'profilunkat'. Bejelentkezni úgy tudunk, hogy a felhasználó nevünket beírjuk a Login name-hez, a jelszót amit meg megadtunk értelem szerűen a 'Password' után hagyott térbe.
5. lépés
- Miután bejelentkeztünk a Control Panel Home nevezetű részlegre dob ki minket.
6. lépés
- Ha beszeretnénk állítani a Chatbox-unk színet, akkor azt a Look & Feel --> Colour & fonts helyen tehetjük, aztán alul 'Apply'.
7. lépés
- Miután minden beállítással végeztünk, és mentettük is a 'Publish!' szóra kattintsunk. Ott látunk különféle lépéseket, de semmit nem kell átállítanunk! Nekünk a 'Step 3' kell csak. Ott kijelöljük az egészet, CRTL+C (másolás) billentyűzet kóddal másoljuk.
8. lépés
- A blogunkra megyünk az 'Elrendezéshez'. Ott 'Modul létrehozása', és a 'HTML/JavaScript' mellett lévő plusz jelre megyünk. 
9. lépés
- Megjelenik az ehhez tartozó rész. A névhez nem szükséges semmit írni, de a tartalomba CTRL+V (beillesztés) billentyű kóddal vagy jobb egér gomb beillesztéssel bemásoljuk a kódunkat. Ezután katt a mentésre, és várjuk meg még eltűnik az ablakunk.
10. lépés
- Miután eltűnt az ablak a fent található 'Elrendezés mentése' narancs sárga dobozban lévő szövegre kattintsunk, hogy elmentse a beállításunkat. Miután kiírta, hogy módosította a rendszer a változásokat készen is vagyunk.

Csók, ölelés,
Delilah

2014. november 19., szerda

Bemutatkozás, avagy új szerkesztő a láthatáron

Bonjour!
Mint a címből kiderült, az oldal még egy új bloggerinával gazdagodott.
Rólam röviden csak annyit, hogy nagyjából egy és fél éve űzöm az ipart, ami azért nem olyan kevés idő - bár nem is sok, ha úgy vesszük. Itt a Clarissa névre hallgatok, így a rendeléseknél így vehetitek fel velem a kapcsolatot.
Eddig igazából csak írással foglalkoztam az oldalon, meg persze egy ideje kritikákat is írtam egy oldalhoz, ami sajnos már bezárt. Emellett pedig buzgón írom a fejezeteket az újdonsült blogomhoz :)
Kritikaíróként vagyok az oldalon, és a rendelés leírását megtaláljátok a rendelés menüpontban!
Igaz, hogy hivatalosan CSAK kritikaíróként vagyok itt, de bizonyos esetekben, ha a helyzet úgy hozza, trailereket is készítek, viszont ennek vannak - nálam - kikötései. Mivel nem gifekből készítem, hanem rendes videókból, a dolog nem tíz perc alatt van meg, ha jobb minőségű kellene, ezért úgy döntöttem, hogy csak olyan oldalak kérését fogadom el, akik több, mint tizenöt rendszeres olvasóval rendelkeznek!
És mivel kritikákat nem tudok csatolni, rakok pár videót - az eddigi munkáimat.



Ó, és majd elfelejtettem! Szeretném itt is megköszönni a szerkesztőségnek, hogy én is itt lehetek :)
- clarissa

Ajánló avagy éld túl az apokalipszist



Sziasztok!
Ahogy azt megszokhattátok tőlünk, néha szoktunk írni blogajánlókat, amiben minden szépet és jót elmondunk az adott blogról és a tehetséges írójáról. Viszont ez a bejegyzés nem, egy blogot fogja reklámozni, hanem egy szerepjátékot.
A szerepjátékról - azoknak akik, sosem hallottak róla - annyit kell tudni, hogy saját magadnak létre hozol egy karaktert, akinek a bőrébe bújva írsz rövidebb-hosszabb szövegeket, amik előre viszik a többi szereplővel való viszonyodat.


 Egy kis ízelítő a történetből: 
A nem is olyan távoli jövőben járunk, pontosabban 2034-ben.
A világ teljes egészében megváltozott. Apokalipszis méretű pusztulás söpört végig rajta, ahogy az eddig háttérben vívott háború, immár felszínre került.
A démonok felszabadultak pokolbéli rabságukból, és, hogy bosszút állhassanak az angyalokon és a teremtőn, elfoglalták helyüket a földön, ezzel rabszolgasorsa kárhoztatva az embereket.
Welcome to Hell

Akinek tetszett ez alapján nézzen körül, jelentkezzen!
ui.: Többféle módon is választhattok karaktert a "keresettek" között és saját elképzelés alapján.

Szeretettel várunk mindenkit!

xoxo: Victoria Wolf

2014. november 17., hétfő

Bemutatkozás, avagy újonc a láthatáron

Üdv minden kedves Olvasónak!
Delilah a nevem, és egy ön jelölt ifjú blogoló lennél, már lassan egy éve. Megtiszteltetés ért, mikor a lányok elég jónak találtak ahhoz, hogy a színvonalas oldalunk egyik új szerkesztője lehetek. A családias hangulatnak köszönhetően - bár még nem beszélgettük át éjszakákat - már most, így az elején megkedveltem a többieket, mind egytől-egyig nagyon szimpatikusak. Remélem én is jó benyomást keltettem, mert hogy bevalljam, nem vagyok a szavak embere.
Önnönmagam fejléc-, és design készítéssel foglalkozom már egy jó ideje, így sikerült egy kicsit elsajátítanom egy-két dolgot. A minap megpróbálkoztam a 'kódos' design készítésével is, és az ebben való tapasztalatlanságomhoz képest, a végeredmény tűrhetőre sikeredett. Erről készítettem egy fotót is, amit lent megtaláltok csatolva egy linkkel, plusz a többi általam készített munkával. Mostantól lehetséges a tőlem való rendelés, természetesen korlátokkal, mert az időbeosztásom elég szűkös, viszont heti három-négy bejegyzéssel biztosan gazdagítom a web lapot.








És itt lenne az a bizonyos design:

Mad

A limitet megtaláljátok oldalt. Köszönöm a figyelmeteket, és további szép estét kívánok mindenkinek!
Delilah 

2014. november 9., vasárnap

67. Kritika: Ballad of the Crowman

Üdv néktek barátaim, rómaiak.
Nem, nem haltam meg csak egy kicsit elhavazódtam a suliban, itthon és a magánéletben is. Na jó, talán az is közre játszott, hogy ki akartam olvasni A hercegnőt (még a felénél se járok), így minden este fél kilenckor befészkeltem magam a pihe- puha ágyamba és csak a fantáziavilágra koncentráltam.
Viszont most itt vagyok egy kritikával és hamarosan egy cikket is szándékozom közzétenni.

A blog megtekintéséért katt.

Design:
A színek passzolnak egymáshoz, minden letisztult és nincsen semmi szembántóan kiugró dolog. Egyszerű, de nagyszerű. Az egyetlen, ami engem nagyon zavar, az az, hogy az oldalon sehol sem jelenik meg a cím. Mármint tényleg sehol... így honnan tudjam, hogy mit is olvasok? Gratulálok a design-hoz, de én nem tudok róla többet írni. Engem megnyertél magadnak és, ha nem lenne nagy kérés, megmondanád, hogy mit lát Legolas tünde szeme?
10/ 9

Helyesírás:
A helyesírásod szemet gyönyörködtetően tökéletessé lehet tenni két apró hiba kiküszübölésével. Az egyik a számok betűvel való leírása, a másik pedig a ritkán előforduló elgépelések kijavítása.
A történet volt néhány agyoncsavart mondat, ami a barokk körmondatok kacifántosságával vetekedett, de szerencsére ezek a későbbiekben megrövidültek és letisztultak.
A régies nyelvhasználat nekem nagyon tetszik, hiszen így tényleg olyan érzést kelt a történet, mintha az Odüsszeiát egy kódexet olvasnánk.
10/ 9.5

Történet:
Egy új világot megalkotni úgy, hogy az éljen, lélegezzen, új lényeket szüljön és ténylegesen létezővé váljon, nagyon nehéz. J. K. Rowlingnak sikerült és aki olvasta a könyveit, mindenki a Roxfortba akar járni. Rick Riordannek sikerült, azóta a Camp Half-Blood és a Camp Jupiter a legkirályabb táborok a világon. Suzanne Collinsnak sikerült, ennek ellenére nem akar senki sem a tizenhárom körzet egyikében élni. Cassandra Clarenek sikerült, a fanok azóta keresik a "láthatatlan embereket". És valószínűleg még rengeteg írónak volt ugyan ekkora sikere. Ellenben a te történeted még gyermeklábakon áll, kicsit kidolgozatlannak tűnnek az istenek és népeik, illetve maguk a háttértörténetek.
Maga az alap történet nekem nagyon tetszik, csak még nem kezdett el igazán kibontakozni és abba maradt. A szereplők kicsit talán be vannak határolva a megszokott szerelmes fiú, a visszahúzódó hős és a hisztis lány, aki megmenti a világot kategóriákba. Én ennek ellenére látok benne fantáziát, ha még folytatnád a sárkány életre keltésének történetét.
10/ 7

Összesen: 30/ 25.5
Remélem nem bántottalak meg semmivel, mert nem állt szándékomban, csak le akartam írni az őszinte véleményemet és képtelen vagyok többet írni.
xoxo, Réka