2015. január 2., péntek

77. Kritika - Elhagyva

Elhagyva


Kinézet


A fejléc:


A fejléced önmagába véve szép munka, viszont ha nagyon szeretnék, bele tudok kötni. Először is, a design formájához kéne igazítani, mivel ott kerekebbek a szélek, sokkal szebb lenne, ha a fejléc sem ’hegyes’ lenne. Ezt, ha jól tudom html-be, és ha van CSS-ben is meg tudod változtatni, csak nyomj ctrl+F-et, és pötyögd be a radius szót.
A háttérről nem beszélnék sokat, mert ha jól gondolom, annyit változtattál csak rajta, hogy Ninát beraktad. Nos, a lány körvonalai szépen el lettek dolgozva, méretekben is passzol, viszont a színeken változtathattál volna. Nem tudom, mivel dolgozol, viszont ezt egy egyszerű online képszerkesztővel is meg tudod tenni. Egy kicsit rózsaszínesebb-lilásabb árnyalat, és az összhatás fantasztikus lesz – csak egy kis tanács.
A címnél viszont szeretném felhívni a figyelmed, hogy nem túl előnyös helyen van, vagy nem túl jó betűtípussal. Gondolom az alapfejlécen is ott volt az az angol szöveg, te pedig nem szeretted volna eltávolítani, de így a történeted címe, és azok a betűk egybefolynak, a cím pedig eltűnik ott közöttük, nem szembetűnő. (szóismétlés, bocsánat) Valamint, ha a fülszövegnél az a cím, hogy Elhagyva, és a történetednek is ezt szántad, nem tudom, miért angolul került a fejlécre. Amint elnézem, magyar nevekkel dolgozol, hát ne félj itt is az anyanyelved használni.
De így összegezve a végére szép munka, amiket felsoroltam, azokkal csak még szebbé tehetnéd.




A design:

Hogy őszinte legyek, én egy kicsit kicsinek találom. Gondolom, lehet rajta szélesíteni, ami nem ártana, hiszen úgy szebb lenne, szerintem. Ezt leszámítva nagyon szép, a színek harmonizálnak egymással, valamint a fejléceddel.
A modulok megfelelően ki vannak töltve, feltűntetsz minden fontos információt, viszont az elrendezésén én változtatnék. Szerintem az információk nem kellenének a legtetejére, sokkal inkább a blogod ismertetője, hogy aki az oldalra téved, azonnal azt lássa meg. Ez után pedig következhetnek az oldalak, hogy könnyen a fejezetek mezőre ugorhasson, és innentől kezdve már édes mindegy mi hol van – de azért a chat és a feliratkozók modul ne legyen túl lent.
A részek modulba csak a prológusod van feltűntetve, de amint látom, már fent van az első is – ez csak egy baráti emlékeztető : )
A szereplők modulon pedig én a helyedben változtatnék. Kezdve ott, hogy a képeket, amiket használtál, szintén jobb lenne átszínezni rózsaszínre, esetleg lilára, és azonos méretre kéne őket hozni. A karakterek neve sem ártana rá, bár ez már csak részletek kérdése. 
Örülök, hogy egy kis ismertetőt is írtál róluk, így már olvasás előtt kaphatunk egy kis betekintést a mivoltjukba. És igaz, én nem nagyon rajongok az olyan blogokért, ahol magyar nevek vannak, mégis örülök, hogy van még ilyen, ráadásul azok a szép, igazi magyaros nevek.



A történet


A fülszöveg elolvasása után valamiért olyan érzésem támadt, hogy ez egy fanfiction lesz, de aztán körülnéztem, és sehol nem találtam híres bandatagokat, vagy énekeseket, így azt mondhatom, nyugodtabb szívvel állok neki a történetednek.

Prológus:

Mint minden kritikámban, itt is szeretném megjegyezni, hogy örülök, amiért sorkizártban írod a részeket.
Mint azt már az oldalon többen tudják, folytatólagosan olvasom a blogot, miközben írom a kritikát, és hát meg kell mondjam, pozitív csalódást okoztál. Mikor belekezdtem az első bekezdésbe, kezdtem félni a tőmondatok miatt, valamint amiatt a bizonyos kezdő írói hang miatt, de aztán egyre jobban felvezetted a helyzetet, én pedig egyre jobban bele tudtam magam élni.
Jó történetről nehéz kritikát írni, szóval kicsit összevissza lesz, de megpróbálok mindent megemlíteni.
Szóval. Tetszik, hogy jelen időben és E/1-ben írod, és amint látom, otthonosan is mozogsz benne. Ötletesen oldottad meg a betekintőt a lány múltjába, és zseniális, ahogy a kezdetektől- mostanáig mindent bele tudtál sűríteni. Valamint, jól közvetíted az érzelmeket, így az olvasó át tudja érezni, még ha vele nem is történt meg az eset. Gondolok itt arra, hogy milyen lehet felnőni a családi idill nélkül, nem kapni meg azt a mérsékelt törődést, amire vágyunk, és szükségünk van.
Gazdag szókincsnek örvendhetsz, és egyedi írói stílust tudhatsz magadénak, ami könnyed, és laza, ezáltal a sorok csak úgy olvasatják magukat. Le sem lehet tagadni, hogy egy tizenéves lányról szól, és mivel valószínűleg ez volt a célod, hát bátran jelentem ki, hogy jó munkát végeztél.
A cselekmény itt még nem túl aktív, prológus lévén csak egy kis betekintőt, ismertetőt nyertünk, hogy láthassuk, hogy is áll a sztori. 
Muszáj megjegyeznem, hogy a végén imádtam azt a párbeszédet, és már most tudom, hogy imádni fogom ezt a párost!
Helyesírási hibát nem találtam, legfeljebb egy-két elütésit, így arra következtetek, törődsz a történettel, és jó párszor átnézed, mielőtt megnyomod a közzététel gombot.
A hossza pedig elegendő, nem túl hosszú, nem is túl rövid, egyszóval számomra tökéletes.

Első rész:

Ünnepélyesen kijelentem, hogy egyszerűen imádom a történeted, és az írói stílusod.
Remekül használod a szavakat, kerek és összefüggő mondatokat alkotsz, valamint rengeteg humort viszel a történetbe, így az olvasó egy pillanatra sem unja meg.
Demetria karaktere szuperül lett megalkotva, nem az az átlagos sablonkarakter, aki nulla huszonnégyben panaszkodik a családja miatt, hanem belevaló, tökös csajszi. Emellett magasan fejlett humorérzéke van, és amint észrevettem, mindenre van egy ütős válasza.
Kolos karakterét még mindig imádom – és nem utolsó sorban illik rá Ansel kinézete -, humoros, laza, egy igazi nőcsábász. Zalán karakteréhez nem igazán tudok hozzászólni, ugyanis még nem szerepelt benne eleget, de én már elköteleztem magam Kolos mellett, és úgy érzem, ez még jó ideig így marad.
A prológusod olvasásánál azt hittem, valamit félreértelmeztem erről a két fős osztályról, azt gondoltam, a többiek betegek, de alátámasztottad az igazam, mert valóban két fő az osztálylétszám. Ez meglepő, és érdekes, ilyennel biztos nem találkozik az ember itt blogspoton, szóval nagyon egyedi.
Tényleg, ódákat tudnék zengeni arról, engem mennyire megnyert a történeted, és ha akarnék is – de nagyon nem akarok – akkor sem tudnék belekötni semmibe.
Helyesírási hibát nem találtam, bár itt már nem is figyeltem, csak faltam a sorokat. Azonban egy furcsa mondatra bukkantam, ami gondolom elütési hiba – bár lehet, én vagyok ennyire ostoba, hogy nem értem.

– Kaja, pia, tánc…. habos-babos báli ruhák. Te vagy a csak tudnod kéne!  ß a pirossal írt mondatot nem igazán tudtam elemezni. Szerintem a csak előtt még lenne egy szócska, ami véletlenül kimaradt, mindenesetre megjegyzésben örülnék, ha leírnád mit is jelent, mert kíváncsi vagyok.


Mindent egybevéve a történeted szórakoztató, és egyedi, véleményem szerint sokkal több rendszeres olvasót érdemelsz – nem mellesleg én is követlek mostantól, de ez magától értetődő.
Remélem tartod ezt a szintet, hiszen ennél jobban már nem hiszem, hogy lehetne, és nagyon örülök, amiért elolvashattam a sztoridat. (Demetria-Kolos párti vagyok, komolyan ki fogok nekik találni egy ship nevet)


1 megjegyzés:

  1. Kedves Clarissa!

    Nagyon szépen köszönöm a kritikát, öröm volt olvasni a soraidat, még bele is mosolyogtam. A design terén a fejlécre, valamint a modulok sorrendjére vonatkozó tanácsaidat mindenképp megfogadom.
    A történetnél maximálisan törekedtem az egyediségre, örvendek, hogy ez a legtöbb esetben sikerült is. Pontosan! Riát egy full tökös, szabad, belavaló csajszinak képzeltem el. Kolos pedig...hát ő Kolos. Zalánt pedig még lesz alkalmad megismerni.
    Az a bizonyos fránya kis mondat helyesen: Te vagy a csaj tudnod kéne!
    Amint meglesz a ship név, azonnal írd meg! Ez nagyon fontos!

    Nem szeretnék túlzottan hálálkodni, mert ahogy te is mondtad ódákat tudnék zengeni, de....köszönöm! Köszönöm! Ja...és köszönööm!:D

    Üdv.:
    G. Yepp

    VálaszTörlés