2014. október 24., péntek
Elkészült fejlécek
Sziasztok! Mostanság sikerült újra aktivizálnom magam, igy most pár rendelėsre készült fejlėcet hoztam nektek. Tudtok rendelni is tőlem, mivel aktív a fejléckėszítés nálam.
2014. október 22., szerda
Karakterek #7
2014. október 21., kedd
#Elvihető fejléc alapok
Sziasztok! Hála az áramszolgáltatónak ma egy hosszabb periódusban nem volt áram, így mivel netem se volt szerkesztettem pár elvihető fejlécalapot. Tulajdonképpen egyet készítettem, és azt variáltam még. Kérlek ha viszitek bármelyiket is írjátok meg valahol (hozzászólás, chat), és ha használjátok örülnék ha feltüntetnétek a forrást is. A képek vagyis textúrák, amiket felhasználtam a fejlécekhez, a Devianartról származnak.
2014. október 20., hétfő
Óriás képcsomag 2#
Sziasztok! Az elkövetkezendő időkben megpróbálunk ismét aktívabbak lenni, és remélhetőleg minden nap sikerül majd új bejegyzésekkel érkezni.
Most egy "óriás képcsomag"-ra kereszteld bejegyzést hoztam. A múltkorihoz hasonlóan itt is sok képet találhattok, kategóriák szerint osztályozva. Most öt csoportot különítettem el.
Kategóriák:
-Hajak/frizurák
-Inspiráló képek
-Stílus
-Izmok/kockák
-Állatok
Most egy "óriás képcsomag"-ra kereszteld bejegyzést hoztam. A múltkorihoz hasonlóan itt is sok képet találhattok, kategóriák szerint osztályozva. Most öt csoportot különítettem el.
Kategóriák:
-Hajak/frizurák
-Inspiráló képek
-Stílus
-Izmok/kockák
-Állatok
Hajak/Frizurák:
2014. október 19., vasárnap
Visszatérés
Sziasztok! Sajnálom, hogy eddig nem volt aktív, de az egyetem lefoglal, illetve egy kis szünetre is szükségem volt, ami a blogolást illeti, de úgy érzem, most újra neki tudok vágni, és amennyire csak sikerül megpróbálok aktív lenni. Ismét vállalok fejléckészítést, de kizárólag csak azt, mivel a design átalakítással elment a kedvem a szerkesztéstől. Lehet voltak elmaradt munkáim, bár azt hiszem a legtöbbet teljesítettem, de most tiszta lappal kezdek. Három fejléckészítést vállalok, aki szeretne rendelni, az megteheti itt hozzászólásban, a részletekről pedig e-mailben beszélünk.
xoxo,
Hallie Sanford
2014. október 17., péntek
62. Kritika: Más
Sajnáljuk, hogy eltűntünk, de mindannyiunknak kemény ez az év és, ha azt mondom, a tanulás és a jó jegyek fontosabbak, mint a blog valószínűleg senki sem fog meglepődni. Ennek ellenére próbálunk időt szakítani a rendelésekre, a kritikákra, a cikkekre és mindenre, ami az oldal vezetésével jár. Reményeink szerint az őszi szünetben- ami a gimnáziumokban meglepően hosszú lesz- sok mindennel megörvendeztetünk titeket. Ha nem is mindenki, de kis csapatunk nagy része várhatóan aktív lesz. Hallienek és Vicnek pedig kellemes tanulást kívánunk.
A blog megtekintéséért katt.
Kinézet:
Mivel nem te csináltad a kinézetet, azt hiszem nem részletezem nagyon. DE! azt meg kell említeni, hogy a (mellesleg) csodálatos designt, a blogger körökben- teljesen megérdemelten- ismert Khyira készítette. Azt mindenkinek tudni kell, hogy a Firerose miracle in the night blogon imádom mind Katie Boo, mind SophieT. varázslatos munkáit. És csak tisztelni tudom a bloggerinákat a kitartásukért. Szóval nem volt nehéz levenni a lábamról, főleg, hogy a kék a kedvenc színem.
10/ - (+1, mert kék és türkiz.)
Helyesírás:
Néhány elíráson és figyelmetlenségből származó szóismétlésem kívül semmi sem szúrt igazán szemet. Az elején volt pár helytelen szóhasználat, mint a "motyogtam", de egy idő után minden ilyen dolog eltűnt. Mintha ténylegesen sikerült volna Janka helyébe képzelned magad és a fejével gondolkodnod.
Ennek ellenére sem tudok maximális pontszámot adni és ez, csak egyetlen részlet miatt van:
"Rozi nagy kedvesen kitalálta, hogy a tiszteletemre rendezzünk karaoke versenyt, amit a lehető legfinomabban utasítottam vissza. Sosem szerettem énekelni…"
Itt vagy nekem nem tiszta ez a "sosem" jelző vagy te zavarodtál bele vagy egyszerűen csak nagyon furán hangzik kevesebb, mint két hónap beszédképesség után, azt mondani, hogy "Sosem szerettem énekelni."
10/ 9.5
Történet:
Eredeti. Színes. Élvezetes. Megragadó. Új. Izgalmas. Más.
És éppen ezért méltán megérdemli az olvasottságát és az eddigi elismeréseit. Emelem kalapom az ifjú bloggerina előtt, valamint kívánok neki további sikereket. De, hogy ne csak a számat jártassam, essen "pár" szó a (káprázatos és kivételes) történetről is.
Tehát Budapesten járunk, egy árvaházban, érdekes életszemléletű lányokkal körülvéve. Jankáról, a mi drága főszereplőnkről, tudni kell, hogy néma. Más. Nem olyan, mint a többiek... a sors egy napon mégis neki kedvez, és egy bájos házaspár befogadja őt. Minden jó, rózsaszín és cukormázzal borított mégis jó a történetszál, mert nem sablonsztori. Minden a legtökéletesebb kerékvágásban folyik, amikor is a lány megtalálja AZT a bizonyos fényképet. Itt kezdett az agyamban bekapcsolni a riasztó, több fejezeten keresztül villogott és az ordibálta, hogy "sablon veszély!" És, amikor te ezt hatalmas ívben kikerülted, akkor csak néztem, mint borjú az új kapura. Majd elkezdtem tapsolni (nem csak magamban). Erre kell, hogy azt mondjam: neked Zsófi, van tehetséged hozzá. Tényleg érdemes írnod. Gratulálok!
A szereplők szerethetők... imádtam Kevint, a szomszéd lányt (csak az értheti, aki olvasta). Tetszett, hogy ő sem az az átlagos szépfiú, hanem ész is van a bájos kis fejecskéjében. A cselekménnyel mindig sikerült meglepned, bár néha hiányoltam a leírásokat. Na nem a Jókai- féléket, csak annyit, hogy magam elé tudjam képzelni az árvaházat, a leesett havat, vagy a mentőautó belsejét.
Talán az utolsó fejezet előtt kettővel lévőnél fogadtam meg, azt, hogy ha tényleg az történik Jankával, amire gondolok, akkor a fejemet fogom a falba verni. Mert oké, hogy nem lehet mindennek boldog vége, de ez a végkifejlet nekem túl egyszerűnek tűnt. Lehet erre, csak én számítottam, mert túl élénk a fantáziám vagy megszoktam a (viszonylag) szomorú véget, de nekem túl kézenfekvő volt, ami történt. Mindezeket le, és beszámítva élveztem az olvasást és köszönöm, hogy tőlem kérted a kritikát.
És éppen ezért méltán megérdemli az olvasottságát és az eddigi elismeréseit. Emelem kalapom az ifjú bloggerina előtt, valamint kívánok neki további sikereket. De, hogy ne csak a számat jártassam, essen "pár" szó a (káprázatos és kivételes) történetről is.
Tehát Budapesten járunk, egy árvaházban, érdekes életszemléletű lányokkal körülvéve. Jankáról, a mi drága főszereplőnkről, tudni kell, hogy néma. Más. Nem olyan, mint a többiek... a sors egy napon mégis neki kedvez, és egy bájos házaspár befogadja őt. Minden jó, rózsaszín és cukormázzal borított mégis jó a történetszál, mert nem sablonsztori. Minden a legtökéletesebb kerékvágásban folyik, amikor is a lány megtalálja AZT a bizonyos fényképet. Itt kezdett az agyamban bekapcsolni a riasztó, több fejezeten keresztül villogott és az ordibálta, hogy "sablon veszély!" És, amikor te ezt hatalmas ívben kikerülted, akkor csak néztem, mint borjú az új kapura. Majd elkezdtem tapsolni (nem csak magamban). Erre kell, hogy azt mondjam: neked Zsófi, van tehetséged hozzá. Tényleg érdemes írnod. Gratulálok!
A szereplők szerethetők... imádtam Kevint, a szomszéd lányt (csak az értheti, aki olvasta). Tetszett, hogy ő sem az az átlagos szépfiú, hanem ész is van a bájos kis fejecskéjében. A cselekménnyel mindig sikerült meglepned, bár néha hiányoltam a leírásokat. Na nem a Jókai- féléket, csak annyit, hogy magam elé tudjam képzelni az árvaházat, a leesett havat, vagy a mentőautó belsejét.
Talán az utolsó fejezet előtt kettővel lévőnél fogadtam meg, azt, hogy ha tényleg az történik Jankával, amire gondolok, akkor a fejemet fogom a falba verni. Mert oké, hogy nem lehet mindennek boldog vége, de ez a végkifejlet nekem túl egyszerűnek tűnt. Lehet erre, csak én számítottam, mert túl élénk a fantáziám vagy megszoktam a (viszonylag) szomorú véget, de nekem túl kézenfekvő volt, ami történt. Mindezeket le, és beszámítva élveztem az olvasást és köszönöm, hogy tőlem kérted a kritikát.
10/ 9
Összesen: 20/ 18.5 +1
És, ha már a másságnál tartunk, akkor szeretném veletek megosztani Alice egy igen csak idevágó cikkét: "Másság, hátrányos megkülönböztetés, sorból való kilógás"
Kérlek titeket, hogy fontoljátok meg az ott olvasottakat, gondolkozzatok el rajta és esetleg hagyjatok egy rövid véleménynyilvánítást komment formájában.
A kritikával nem szerettelek volna semmilyen formában sem megbántani, csak minden észrevételemet és jó tanácsomat leírni.
A kritikával nem szerettelek volna semmilyen formában sem megbántani, csak minden észrevételemet és jó tanácsomat leírni.
xoxo, Réka
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
















